Az emberek természetesen változnak idővel, de akad olyan is, amikor ez a változás nehezen megmagyarázható és gyökeres különbséget eredményez párunk természetében (a korábbi és a 8-10 évvel későbbi jellemvonások viszonylatában). Van olyan, amikor házastársunk egyszer csak egy teljesen másik emberré válik, amikor feleségünknél azt érzékeljük, hogy ez már nem ugyanaz az nő, mint akit elvettünk. A kiváltó ok többféle lehet: például a gyerekszülés utáni 8-10 évben hirtelen felszaporodó tennivalók, gondok, megnövekedő háztartásbeli teendők, nagyobb terhelés (melyekkel nehezen birkózik meg minden nő) és amihez néhány esetben egy férjjel kialakult konfliktus is társulhat, mondjuk egy félreértés, egy megcsalási gyanú, anyagi vita, vagy egyéb viszály. Ilyenkor a nőben elindul egy változás, mely messzire viszi őt eredeti természetétől. 

Akiknél ez gyakran látható (az én esetemben: barátok, munkatársak, ismerősök) ott a feleség megkeseredett, igazságtalan, kicsinyes és rosszindulatú emberré válik. Felborul értékrendje: mindenért a férjét okolja, pitiáner vitákat provokál vele, szívtelen ember lesz. Sajnos személyes példám is pontosan ezt az eredményt hozta: már-már a gonoszságig fajult feleségem természete. Ma ott tart, hogy minden múltbéli kudarcáért engem tesz felelőssé (semmiért nem vállalja a felelősséget, szó szerint minden múltbeli tévedéséért én vagyok a hibás a szemében) és zéró toleranciával viszonyul hozzám. Ő persze felsőbbrendű, hibákat csakis én vétek. És persze nincs különbség az ügyek közt: éppen akkora cirkuszt csinál egy pici, apró dologból, mint a valóban fajsúlyos esetből.

Az ilyen nő pokollá teszi a másik életét, aki mindezt mégis eltűri három okból: egyrészt mert valamikor szerette (és még élénken emlékszik arra, hogy milyen volt felesége régen), másrészt mert ragaszkodik a családjához, imádja gyerekeit és velük akar élni, amíg csak lehet, harmadrészt pedig mert bizonyos kor felett (és bizonyos anyagi helyzet alatt) a válás után a magányos egyedüllét szokott következni, amiből nagyon nehéz kitörni (nem lehetetlen, de keveseknek szokott sikerülni). Ugyanezeket a veszteségeket és problémákat a feleség nem szokta érezni (előre), mert biztos lehet abban, hogy a gyerekei úgyis vele maradnak (a válásoknál szinte mindig a feleség kapja őket), aztán azért is mert egy alternatív valóságban él, melyben ő áldozatnak és elnyomott személynek érzi magát, aki megszabadulva házastársától, a szabadságot kapja majd (legalábbis ő ezt hiszi, holott ez persze nem igaz, hiszen ő is magára marad és neki sem lesz könnyű, de ezt képtelen előre látni), végül azért is nyugodt, mert nagy létszámú barátnő, rokon, ismerős, "jóakaró" veszi körül, akik mind befolyásolják és megerősítik abban, hogy ő látja jól a dolgokat és a férje az, aki maga a sátán (naná). Így férj és feleség másként tekint előre: a férj nagyon is jól látja, hogy milyen veszélyeket és nyomorúságos helyzeteket hozhat számára egy válás, míg a feleség azt hiszi: jobb élet várhat rá. Ez a furcsa, kettős helyzet pedig sajátos viszonyt eredményez: a nő egyre inkább uralkodóvá válik, hiszen érzi, hogy a másik a kezében van, így egyre igazságtalanabb és kicsinyesebb lesz vele; a férj pedig keservesen szenved, őrlődik és tűr. Sajnos a sajátomon kívül is rengeteg ilyen példa látható. 

Az ilyen helyzetek végkimenetele, lezárulása, megoldódása nagyon kiszámíthatatlan, de rendszerint 3 forgatókönyv fordulhat elő: 

• 1. A gyerekek felcseperedésével a nő változni tud, hiszen csökken leterheltsége (vagy legalábbis módosul) és eltelik annyi idő is vélt vagy valós sérelmétől, hogy kicsit "normálisabbá" válik; miközben a férj türelmet mutat irányába, így végül normalizálódik kapcsolatuk. /Ez a happy and verzió/
• 2. A nő nem változik, de a férj kihúzza mellette addig, hogy a gyerekek nagyok legyenek (legalább 16-17 felettiek) és így a válás a férj számára sokkal könnyebbé válik. A nagykamasz fiatalok már egyébként is "távolodnak" a szülőktől, így a válás ilyen korú gyerekeknél kisebb trauma. A tapasztalatok szerint az 5-13 közti gyerekeknél okozza a legnagyobb válságot a válás (gyerekben, szülőben egyaránt). /Ez a fél happy and változat/
• 3. A nő még gonoszabb és igazságtalanabb lesz idővel és vagy saját elhatározásból vagy mert összejön egy új pasassal elválik (amikor a gyerekek még csak alig 10 év körüliek), így a férj megsínyli az egészet (a gyerekek is). A feleség viszont belekóstolhat az általa annyira vágyott "szabadságba". /Radikális változat./

Az élet, (vagy aki hisz Istenben, annak a Mindenható) előbb - utóbb "megoldja" az ilyen válságos élethelyzeteket, csak persze nem mindegy, hogy hogyan zárul a krízis. És örök kérdés, hogy az ilyen igazságtalan szituációk, -- melyekben egy hisztérikus feleség, egy kicsinyes, rosszindulatú és megbocsátani képtelen, neurotikus házastárs tesz tönkre mindent -- hol, mikor és hogyan kompenzálódnak odafent? 

***